-12 és a kókuszvíz

Az elmúlt öt napban a helyzet változatlan volt, többé-kevésbé stagnáló érzések vannak a jógateremben. Mindig van 1-1 gyakorlat, ami nagyon megy, és a trikanasanat is kezdem megszeretni, de komolyan!!

És a lábam, vagyis a bal térdhajlítóm, vagy valami ott bal hátul, ami már egy hónapja fáj, mintha javulásnak indulna.Bár pénteken is ezt hittem, ezért megcsináltam a 2. sorozat faállását, a padangustasanat, és lehet hogy ez nem volt a legjobb ötlet:(, mert este nagyon fájt a lábam. Így szombattól visszatértem a kímélő mozdulatokra, és egy kis flector extraval ma már egész jó volt. Amúgy fogalmam sincs, hogy mi is húzódik, mert a fej-térd tartásnál, mikor a tartóláb a bal láb, azt kiindulóhelyzetben tartom, és a faállásnál, mikor  a bal lábat kell emelni, az nem megy 100%-osan; minden más gyakorlat megy, nem érzek fájdalmat.

Emiatt, mármint, hogy a fej-térd tartás első sorozat egyik oldalánál a térd alatt fogtam a lábam, szólt is a tanár, hogy így ne álljak az elő sorba:(. Kicsit rosszul esett, bár igaz, hogy nem ez a végleges gyakorlat, és elvileg "mindenki téged néz", na de hány olyan ember áll elől, aki simán végig fekszik 1-1 gyakorlatot, vagy teljesen nem jól csinálja. Persze ezen nem változtat az, hogy tényleg a "MIKOR ÁLLJ/NE ÁLLJ AZ ELSŐ SORBA TÁBLÁN" szerepel az, hogy ha sérülésed van ne állj előre.

A sors úgy akarta, hogy tegnap ne is oda álljak: Elég vacakul éreztem magam, mintha nátha féle akarna előjönni, persze én meg próbálom visszanyomni. Mert most ez végképp nem fér bele az életembe, nincsen időm hol mi náthákkal küzdeni. Ezért rengeteg grapefuitmagcseppet ittam, homoktövissel együtt is, kis koktélnak:), meg mézes teát.....na és óra után kókuszvizet. És sokkal jobban éreztem magam!

Egy kis kitérő, hogy ismerkedtem meg a kókuszvízzel?: néhány éve, mikor megjelent a BJK-ban, nagyon istenítették a lányok. Egyszer egy haladó előtt volt szerencsém megkóstolni. És még szerencse, hogy csak kóstolni, mert borzasztóan nem ízlett.

Aztán néhány héttel később, talán ugyancsak haladó előtt, amikor energiám fogytán volt, vettem egyet, és annyi erőt adott az órára, hogy megszerettem. Egy fárasztó óra után igazi feltöltődés ha megiszol egy dobozzal.

Aztán elkezdtem tesztelgetni őket. Vettem a dm-ben, natúr változatot, árban szinte ugyanannyi, mint a BJK-s , de borzasztó, savanykás, szinte ihatatlan. Balaton, 40 fok, 5 km futás után, gondoltam de jól fog esni, behűtve.....aztán napokig néztem a a bontott dobozt a hűtőben, majd a szemetesben végezte.

dm

"BJK-s":)

Az Életházban vettem a fémdobozos Philippinet, ami picit olcsóbb volt; első alkalommal szinte, mint az indi coco, de másodszorra már a fém ízt éreztem:(, így sem a legtökéletesebb volt.
Ezek után maradok a megszokottnál, és még utánajárást sem igényel a beszerzése.:)